Nábrád község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 958 fő
Terület: 17.69 km²
Népsűrűség: 54,15 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Fehérgyarmat várostól 5 km-re fekszik.Három folyó közelsége is szépíti környezetét.A Szamos folyó 200 méterre, a Túr folyó 2km-re és a Tisza folyó 5km-re található. (helyi lakos N.György)

Története

Nábrád nevét már 1274-ben említik az oklevelek, mint a Nábrádi család birtokát.

1428-ban a Nápráti család birtoka volt, s nevét ekkor Naprad-nak írták.

1439-ben a Kistarnóczi Szaraczén család királyi adományt kapott a birtok fele részére.

1457-ben Kezy (Kézy) László kap itt részbirtokot, majd 1580-ban Császári Komoróczy János, 1583-ban Rátóti Gyulaffy András kapott itt birtokrészt.

1630-ban Nyáry István is részbirtokos volt itt királyi adomány útján, és 1656-ban Way Péter és felesége Zoltán Anna is kapott itt részbirtokot királyi adomány útján.

A XVIII. és XIX. század-ban több kisnemesi család: a Rhédey, Botka, Móricz, Szunyogh, Nábrádi, Olcsváry és Füséri családok birtoka.

A XX. század elején a Botka családé, Botka Béla örököseié, akik itt szép kúriát is építettek.

Nábrád határába olvadt az egykori Nagy-Őren települéás és Gáthi puszta is, melyek azonban a XV. század közepe táján elpusztultak:

Nagy-Őren helység, melyet 1452-ben Nagyewren néven említettek, de az utána következő években valószínűleg elpusztult, mivel többé nincs róla említés.

Gáthi Puszta -n 1423-ban Nábrádi János és Banki Lőrincz kaptak birtokot, melyet tőlül Pyrychei István erőszakkal elfoglalt.

Gáthi pusztáról utoljára 1426-ban van adat, ekkor még a nábrádi nemesek határát is megjáratták, majd nyoma vész, valószínűleg ez is elpusztult.

Nevezetességei

Református templom - középkori eredetű, tégla építésű.

Források

Borovszky Samu: Szatmár vármegye.

Következő községek

További községek